Furcsa, hogy pont egy súlyosan mérgező gáz védhet meg bennünket a kórokozóktól, pedig így van: az ózonos módszer rendkívül hatékonyan pusztítja el a „rosszfiúkat”, feltéve, hogy ésszel használjuk.
Hogy használjuk ésszel?
Az ózon gyakorlatilag minden élő dolgot elpusztít, de csak akkor, ha megfelelő koncentrációban van jelen, megfelelő ideig. Éppen emiatt abból a térből, melyet fertőtleníteni szeretnénk, minden élő dolgot el kell távolítani, beleértve ebbe az aranyhalakat, papagájokat, növényeket, és természetesen az embereket. Igen, az anyóst is. 😊
Az ózongenerátorokon általában van egy időzítő, melyet a légtér méretétől függően kell beállítani, majd indítás után gondosan be kell zárni magunk mögött az ajtót. A zárt térben a gáz felszaporodik, és kinyír minden baktériumot, gombát, vírust és protozoát (jó közelítéssel egysejtűt jelent). Miután a gép kikapcsolt, várjunk egy ideig, amíg az legalább részben lebomlik, majd nyissuk ki a kocsiajtót. Ha szobáról van szó, akkor addig kell várni, hogy a gáz koncentrációja a természetes bomlás következtében a toxikus szint, azaz 0,02 ppm alá essen vissza.
Mi a hatásmechanizmusa?
Az ózon valójában egy három oxigén atomból álló molekula, ami meglehetősen instabil, így könnyedén bomlik. Hagyományos, egy darab két oxigénatomból álló molekulával reagálva két darab O2 és egy rendkívül reaktív oxigén-gyök (naszcensz oxigén) jön létre, ez utóbbinak köszönhető az ózon oxidáló hatása, amelyet jelen esetben kiválóan lehet fertőtlenítésre használni. Amikor a naszcensz oxigén az oxidáció során végre le tudja adni a felesleges elektronját, akkor sima oxigénné alakul.
Gyakorta szokták ivóvíz fertőtlenítésére is használni, mivel 600-3000-szer hatékonyabb, mint a klór.
Mennyi idő, milyen koncentráció?
Az ózon természetes úton alakul vissza molekuláris (azaz normális, hétköznapi, belélegezhető) oxigénné, még akkor is, ha egyáltalán nem szellőztetjük ki azt a teret, amelyben előállítottuk. A felezési idő nagyjából 22 perc, ez alatt bomlik le az előzőleg megtermelt ózongáz fele.
A helyiségek fertőtlenítésénél ennek a felezési időnek a többszörösét is ajánlatos kivárni, mivel általában ahhoz, hogy a szabadba távozhasson a gáz, át kellene mennünk a helyiségen, és kinyitnunk az ablakot, ez alatt pedig esetleg belélegezhetjük, ez pedig károsíthatja a tüdőt.
Az autók utastere szerencsére ennél kedvezőbb adottságokkal bír, hiszen a kezelés végeztével kinyithatjuk az összes ajtót, az ózon pedig kényelmesen távozhat a szabadba. Egy átlagos autó utasterének levegője – pláne, ha a ventilátor is maximális fokozaton működik – mindössze pár perc alatt teljesen átszellőztethető.
Egy, a 2003-as első SARS járványra reagáló hongkongi tanulmány azt vizsgálta, hogy egy 12 m2-es szobában milyen hatékonysággal pusztíthatóak el ózon segítségével a kórokozók. A kutatók a levegőben lebegő baktériumok számát vizsgálták, és abból indultak ki, hogy a baktériumok sokkal ellenállóbbak az oxidációs hatásokkal szemben, mint a vírusok, így, ha a baktériumok jelentős hányada elpusztul, akkor a vírusok közül nem igazán marad a levegőben fertőzőképes példány. Vizsgálták ugyanakkor azt is, hogy a szobában lévő ózon mennyi idő alatt bomlik le annyira, hogy a koncentrációja az ember számára már nem veszélyes (ezt a határértéket 0,02 ppm-ben határozták meg).
Először 0,5 ppm (milliomodrész) koncentrációval próbálkoztak, 30 percen keresztül. Az eredmények azt mutatták, hogy még ilyen, aránylag alacsony koncentráció is képes volt a vizsgált baktériumok 71,5 %-át elpusztítani. A koncentrációt 2,5 ppm-re emelve az arány 93,1 %-ra nőtt, majd 5 ppm-nél már nem volt jelentős változás, sőt, némi visszaesés volt tapasztalható (89,6 %)
A spontán lebomlás ideje nagyjából fél óra volt a legkisebb, 0,5 ppm esetén, a nagyobb koncentrációknál azonban erre az időtartamra a tanulmány sajnos nem tért ki.
Vigyázz, most jön a matek!
Lényeg, hogy az optimális koncentráció a fertőtlenítéshez 2,5 ppm körül kell hogy legyen, fél órás hatóidő mellett. De ez valójában mennyi gázt jelent? Egy teljesen átlagos belterű kettes Focus kombi csomagtere lehajtott ülésekkel 1,5 köbméter. Ehhez nyugodtan hozzászámolhatunk még nagyjából egyet, ami az első üléseket, és a szélvédő alatti területet foglalja magába, így nem tévedünk nagyot, ha 2,5 köbméterrel számolunk.
25 Celsius fokos hűmérsékleten, standard légköri nyomáson egy mól (igen, hosszú ó-val, mert itt most speciel nem az olajcégre gondolok), azaz 6 x 1023-on darab gázrészecske térfogata 24,5 liter. 2500 liter / 24,5 liter = 102 mol, ennyi gáz fér el egy autó utasterében. 2,5 ppm megegyezik 0,00025 %-kal, 102 mólnak a 0,00025 %-a pedig 0,000255 mól. Egy mól ózon 47,998 gramm, így ahhoz, hogy egy 2,5 köbméter űrtartalmú utasteret 2,5 ppm koncentrációjú ózongázzal megtöltsünk, 0,0122 gramm gázt kell termelni. Ez egy átlagos, 4 g/óra kapacitású ózongenerátorral 0,048 órába, azaz 2,93 percbe telik.
Mivel a koncentráció nem folyamatosan emelkedik, hanem az elején egy kis „bemelegedési időre” van a gépnek szüksége, ezért jó közelítéssel 5 perc után garantáltan elérjük egy átlagos autó utasterében a kívánt koncentrációt. Az ózongenerátorok viszont nem tudják szinten tartani a koncentrációt, azok „on-off” működésűek, így, ha az említett 5 perc „bemelegedés” után 30 percig működtetjük, akkor összesen 2 gramm, azaz 0,0417 mol, azaz 1,02 liter gázt termelünk. Ez elvileg 408 ppm koncentrációt jelent, gyakorlatilag azonban némileg kevesebbet, mert a termelés közben is bomlik az ózon.
Ez a magas koncentráció több mint valószínű, hogy „mindent is” elpusztít, ami akkor lenne gond, ha meg kellene várni, míg ez az ózonmennyiség mind lebomlik, de mivel a kocsi beltere könnyen gyorsan átszellőztethető, ezen a problémán már át is lendültünk.
Koronavírus ellen hatékony?
Számos forrást lehet találni az ózon hatékonyságáról, a legtöbb ilyen azonban vagy ózongenerátor-gyártók vagy fertőtlenítési szolgáltatást végző cégek honlapjain szerepel, így hitelességük kérdéses lehet. Egy magasabb szint az, amikor a készülék gyártója egy független intézetnél megrendeli a kütyüjének bevizsgálását, és ennek eredményeit teszik közzé. Amennyiben a vizsgálatot végző intézet vagy kutató neves, elismert, akkor nincs ok a kételkedésre. Ilyen vizsgálatot találhatunk például itt vagy éppen itt. Ennél még egy fokkal jobb az, amikor a CDC, azaz az amerikai Járványügyi és Járványmegelőzési Központ írja le azt, hogy az ózon hatékonyan pusztítja el mikroorganizmusokat.
Nos, ha a kórokozókat elpusztítja, ahogy azt már fentebb is részleteztük, akkor a SARS-COV-2 ellen is hatékony lehet? Elvileg igen: a koronavírusok csoportjába – mint az köztudott – számos vírus tartozik, ezek ellen az ózon bizonyítottan hatékony, azonban van két kulcsfontosságú paraméter: a koncentráció és az idő. Ezek a kezelésre kerülő légtér nagyságától függenek, illetve nyilvánvalóan attól is, hogy az ózongenerátor hány gramm ózont állít elő adott idő alatt.
A fentebb belinkelt tanulmányok mindegyike zárt rendszert vizsgált, azaz egy sterilizáló dobozt vagy szekrényt, amelyben az ózon pontosan beállított koncentrációban van jelen, pontosan megadott ideig. Nem tévedhetünk tehát nagyot, ha arra a következtetésre jutunk, hogy átszellőzött helyiségben az ózonos fertőtlenítés teljesen haszontalan, zárt helyiségben, ipari méretű géppel és koncentráció méréssel akár hasznos is lehet, teljesen zárt légtérben – mint például az említett sterilizáló szekrények és dobozok – pedig bizonyítottan hatásos. Az autó utastere valahol a zárt helyiség és a szekrény között helyezkedhet el átszellőzés szempontjából, ha a szellőztető rendszer belső keringtetésre van állítva és az összes ajtó be van zárva, így – ha tudományosan nem is bizonyított – az ózonos fertőtlenítésnek – pláne a fentebb már kitárgyalt meglehetősen magas gázkoncentráció mellett – lehet értelme az autók esetén.
Biztos, hogy a COVID a legnagyobb veszély?
Mindenképpen érdemes megjegyezni azt, hogy a nagy nyári, száraz melegben a vírusok lipidburka, az úgynevezett kapszid viszonylag rövid idő alatt kiszárad, így a vírusok rövidebb ideig maradnak életben a levegőben és a felületeken, mint például egy közepesen hűvös, nyálkás, esős ronda őszi napon. Ez azonban nem érvényes azokra a baktériumokra, melyek szintén tudnak rendkívül kellemetlen tüneteket, szélsőséges esetben akár halált is okozni (pl. a jól ismert Legionella), és a számukra kellemetlen körülményeket könnyedén át tudják vészelni betokozódva (pontosabban biofilmet alkotva), akár hetekig, hónapokig is.
Gondoljunk csak bele: az autó klímarendszere kondenzvizet termel, ez pedig összegyűlik a hőcserélő alatt a szellőztető rendszerben. A vírusoktól eltérően a baktériumok az emberi (vagy állati) szervezeten kívül is tudnak szaporodni, így szép nyugodtan, a számukra kedvező nedves és meleg környezetben elosztódgatnak vidáman. Pár óra elteltével a napon állva a hőcserélő alatti kis „tócsa” kiszárad, a bacik pedig betokozódnak. Akár több hét is eltelhet amíg a kocsit a gazdája újra használatba veszi. Ekkor újra jön a kondenzvíz, a baktériumok újra életre kelnek, és folytatják ott, ahol abbahagyták.
Ezzel szemben, ha a Dél-Pesti Centrumkórház összes COVID-19 betege egyszerre köhögi is össze-vissza a kocsi belterét, azok a vírusok a szervezeten kívül csak nagyon korlátozott ideig maradnak életben. Ha adott esetben a tűző nyári nap miatt odabent mondjuk 50 fok van, nagyjából garantálható, hogy pár órán belül nem lesz fertőzőképes vírus a kocsiban. Mindeközben a baktériumok pedig vígan lubickolva osztódnak a kondenzvíz-maradékban.
DISCLAIMER
A leírtak nem arra irányulnak, hogy negligálják a koronavírus veszélyeit, csupán arra világítanak rá, hogy a koronavírus fertőzés hazánkban a cikk írásának pillanatában – hála Istennek, maradjon ez minél tovább így – nem túl gyakori, ellenben az általa okozott megbetegedés tragikus kimenetelű is lehet. Ezzel ellentétben például a Legionella fertőzés meglehetősen gyakori, és az esetek túlnyomó többségében könnyen kezelhető, aránylag gyorsan múló tünetekkel jár, ám ritkán előfordul, hogy ennek is tragikus kimenetele van. Tehát egy kis eséllyel elkapható, aránylag gyakran súlyos tüneteket produkáló kórokozó mellett nem érdemes elhanyagolni az aránylag nagy eséllyel elkapható, de súlyos tüneteket ritkán kiváltó kórokozót sem.
Ráadásul mindkettő tüdőgyulladást okoz.
