Kell a fékpad?
Tegyük fel, hogy átjutsz a település jegyzőjének pórázán lógó Szkülla és Karübdisz közötti hajszálvékony résen, és rendelkezésedre áll egy olyan ingatlan, ahol lehet ipari tevékenységet végezni. Ekkor jön a többi buktató.
Az ellenőrök előszeretettel rugóznak azon, hogy féket csak az javíthat, akinek van fékpadja, vagy van szerződése olyannal, akinek van. Persze alapvetően ez minden másra is igaz, ha futóművet javítasz, akkor kell futóműállító, ha lengéscsillapítót, akkor rázópad és még sorolhatnánk. A lényeg az, hogy ha bármit megváltoztatsz, akkor azt utána ellenőrizni kell, szükség esetén pedig beállítani. Ez azonban felvet egy kérdést: ha bejön egy autó mondjuk olajcserére úgy, hogy alig van rajta fék, akkor melyik a biztonságosabb: ha megcsinálom a féket, utólagos fékpadi mérés nélkül, vagy ha kiengedem így, vissza az utcára? Na ugye! Már megint az a fránya logika, amit Mancika úgy nem szeret.
Fékfolyadék-csere? Minden további nélkül
Az 1/1990 KHVM rendelet valóban az 1990-es évet idézi a 3. számú mellékletében, amikor még Ladák és Daciák voltak a javítások fő alanyai, de ezen most lendüljünk tovább, és lássuk mit követel meg egy autószerviztől, mert van itt még furcsaság bőven. Az említett melléklet tevékenységek szerint osztályoz, mint például „Jármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje)”. Ehhez például a következők kellenek:
„a) olajoknak és zsíroknak ellenálló padló- és falburkolattal ellátott pormentes helyiség, kivéve a helyszíni ápolást,
- b) a járművek kenést igénylő részeihez hozzáférést biztosító emelőberendezés vagy szerelőakna, kivéve a helyszíni ápolást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni,
- c) zsírzóprés és az ellátni kívánt járműtípus konstrukciójának megfelelő olajleszívó és olajtöltő készülék,
- d) a kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok, valamint a c) pontban említett eszközök szennyeződésmentes elhelyezését biztosító, valamint a használt kenő- és segédanyagok elhelyezésére szolgáló tároló,
- e) az ellátni kívánt járműtípushoz alkalmazandó kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok fajtáira, minőségére, minőségi jelére, cseréjére és felhasználandó mennyiségére vonatkozó műszaki előírások.
A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok mennyiségének, minőségének és minőségi jelének a leírására terjed ki.”
Tudom, ronda, hosszú, unalmas, de most olvassuk át újra úgy, hogy megtaláljuk benne a fékpadi mérésre vonatkozó részt.
Nem sikerült? Nem csoda, mert egy szó sem esik benne róla! Tehát ha nem bontom meg a hidraulikát, csak fékbetéteket cserélek, akkor mérni kell, ha a fékfolyadék cserével komolyan kockáztatom, hogy a rendszer fellevegősödik, akkor senki nem kér semmilyen mérési jegyzőkönyvet. Logika? Mancika önelégülten sóhajt: az bizony itt sincs.
Na jó, de a napi munkához mi kell?
Ha féket akarsz javítani, akkor vagy fékpad kell, vagy egy szerződés valakivel, akinek van, és vállalja, hogy nála elvégeztetheted a mérést. Megúszni nem igazán lehet, mert az általad kiállított számlához csatolni kell a mérési jegyzőkönyvet. Ugyanez igaz a lengéscsillapítóra, a futóműre, és mindenre.
A 3. mellékletben néha teljességgel érthetetlen kategóriákat találunk, olyanokat, mint például „garanciális átvizsgálás”; „diagnosztikai ellenőrzés, beszabályozás”; kisjavítás, futójavítás; főjavítás, középjavítás. Az, hogy mi minősül például kisjavításnak, avagy futójavításnak, sehol nincs leírva. Nemhogy ebben a jogszabályban, hanem semmilyen másban sem. Viva la jogbiztonság! Gondolom középjavítás esetén csak az utasteret lehet megreparálni, hiszen az van az autó közepén, futójavításnál Usain Bolt bal térdében kell olajat cserélni, a főjavítás meg ráférne arra, aki ezt így kitalálta.
A napi munkához szükséges dolgok ennek ellenére azért nagyjából összeállnak: olajálló, csúszásmentes, vízszintes padló; csempézett fal; emelő vagy akna; motorkiemelő zsiráf, meg egy váltóemelő; olajleeresztő tartály; veszélyeshulladék-tároló; célszerszámok, plusz olyan mérőeszközök, amiket az autó gyártója előírt; Autodata vagy valami hasonló adatbázishoz előfizetés, plusz a számlára fel kell írni miből mennyit töltöttél bele, és mit szereltél be, lehetőleg cikkszámmal.
Mivel teljesen hülyének néznek, a fényszóróállító vagy adott esetben a futóműállító pad kezelési utasítását is magadnál kell tartanod, hiszen különben honnan tudnád, hogy hogyan kell beállítani egy fényszórót vagy futóművet ugyebár.
Futóműhöz futómű-állító. Tééényleg? Nem mondod!
Az 5. melléklet kicsit bővebben taglalja, hogy milyen művelethez mi kell, de azért nagy meglepetésekre itt sem kell számítani.
- Fék -> fékpad, guminyomás-mérő
- Futómű -> futómű-állító, és mozgólapos ellenőrző (rángatópad), guminyomás-mérő
- Lengéscsillapító -> rázópad, guminyomás-mérő
- Centrírozás -> centrírozó
- Fényszóró beállítás -> fényszóró beállító
- Fékfolyadék -> fékfolyadék ellenőrző (nem, nem specifikálja, hogy a vezetőképesség vagy a forráspont alapján kell ellenőrizni)
- Károsanyag -> károsanyag mérő
- Zaj -> zajmérő
- „elektronikusan irányított rendszerek” -> hibakód olvasó (nem feltétlenül követeli meg a diagnosztikát, neki elég csak egy hibakód olvasó is)
- Gyújtás -> fordulatszám mérő, zárássög mérő, „előgyújtásszög mérő” (bakker, ez tényleg 1990-ben ragadt…), vákuummérő, oszcilloszkóp (itt nem a Picoscope-ra gondol, hanem a képcsöves Videotonra, 1990-ből)
Folytathatnám még, de unalmas, és értelmetlen, akit érdekel, a teljes szöveget megtalálja itt.
A lényeg, hogy egy ellenőrzéskor kikérik az összes kiállított számládat, és ha – akár több évre visszamenőleg – találnak rajta olyan tételt, amihez nincs meg a kalibrált, tanúsítvánnyal rendelkező mérőeszközöd vagy célszerszámod, akkor Mancikának meglesz a havi fizetése, járulékokkal együtt, mert te bizony kiköhögöd azt az államnak.
Aztán jön egy olyan táblázat, amiben szerepelnek a mérőeszközök megengedett hibái, aztán pedig a következő lehúzás, a
Kalibrálás, hitelesítés
Bizony, a mérőeszközöket időszakonként kalibráltatni, és/vagy hitelesíttetni kell. Csak pár példa:
6 havonta: fékpad, futóműbeállító, rángatópad, rázópad, centrírozó, emissziómérő, fényszóró-beállító
Évente: nyomatékkulcs, guminyomás-mérő
A költségeket el lehet képzelni, elég mondjuk csak egy teljesen hétköznapi nyomatékkulcsot venni példának, ebből egy valamirevaló műhelyben 3-4 darab biztosan van. A kalibrálás ára 12 000 Ft, ha kétirányú, akkor ennek duplája, ha digitális, akkor 21 ezer, irányonként. Nyilván darabonként. Nyilván egy fékpad helyszíni kalibrálása nagyon nem ennyibe kerül. Furcsa, hogy ez még nem állami monopólium, bár valószínűleg azért, mert itt valamennyit dolgozni is kell a pénzért, azt pedig Mancika nem szeret.
A halál, és az adók
Ha az összes fenti eszközzel rendelkezel már, és ezekre elköltöttél a Bill Gates teljes vagyonának megfelelő összeget, akkor már csak a cég marad hátra. Sokan választják a KATA adózási formát, mert havi 50 ezerrel le van tudva minden. Azaz majdnem minden, mert az iparűzési adót még be kell fizetni, hogy a karját tárogató jegyző is kaphasson apanázst.
A KATÁ-nak azonban vannak komoly hátrányai is: nyugdíjad gyakorlatilag nem lesz (bár az valószínűleg amúgy sem…), GYED-et olyan alacsony összegben állapítanak meg, hogy az már megalázó, és még sorolhatnám.
Nyilván, ha KATÁ-s vagy, ha nem, egy könyvelőt kell fizetned, ugyanígy nem árt fizetni egy munka- és tűzvédelmi tanácsadónak sem, ha másért nem, hát azért, mert jó eséllyel ismeri az ellenőröket.
De persze felmerülhetnek még olyan nyalánkságok, mint a környezetterhelési díj, a jövedéki termékek raktározása, az online pénztárgép, és még napestig sorolhatnám. Ennek ellenére egészen meglepő módon talán az összes hatóság közül a NAV írja le a legegyértelműbben, hogy mit vár el tőled. Talán ezért mennek többnyire a szakig szervvel együtt ellenőrizni.
Munkavédelem, tűzvédelem, érintésvédelem
Na, ez az a terület, ahol még azt is meg tudnák büntetni, aki „alkotta” az ezekre vonatkozó szabályokat. Csak egy-két dolgot emelnék ki, a teljesség igénye nélkül. Ahhoz, hogy egy egyszerű csápos emelőt használj, ahhoz kell egy CE tanúsítvány, egy üzembehelyezési jegyzőkönyv, egy időszakos felülvizsgálati jegyzőkönyv, egy emelési napló…, soroljam még? Tovább megyek: minden elektromos gépnek kell hogy legyen évente, az épületnek pedig 3 évente frissített érintésvédelmi papírja. Nem, nem az a megfelelőségi nyilatkozat, amit a gyártó kiad, hiszen egy Bosch vagy egy Makita nem veheti fel a versenyt Szabókettő Géza érintésvédelmi „szakértővel” (aki egyébként Mancika férje). 😊
Mivel olajat cserélsz, lesz fáradtolaj, olajos rongy, de lesz még fagyálló, fékfolyadék, adott esetben váltóolaj, satöbbi. Ezeket elkülönítve kell tárolni egy olyan helyen, ahonnan nem folyhat ki, nyilvántartás kell arról, hogy milyen veszélyes anyagot használsz, azok biztonsági adatlapjai, és kell hogy legyen egy szerződésed is egy veszélyeshulladék elszállító céggel, akik néha jönnek, legombolnak rólad némi készpénzt, majd a elviszik amit el kell.
Olyan nüansznyi kérdésekkel, mint hogy a fáradt olajért vagy épp a használt akkukért Európa szerencsésebb részén a szállító fizet, hiszen azok értékesek, ne törődjünk. Ha járna is valami ezekért, majd a fékfolyadék, meg a használt olajos rongy szállítása „véletlenül” pont annyiba (vagy akár többe) fog kerülni. Csoda, hogy a szervizek többsége fáradtolaj-kályhát üzemeltet? Viva la környezetvédelem. Persze azért, mert tonnányi rákkeltő szar jut a levegőbe minden télen, a kutya sem büntet. Bezzeg, ha lejárt a nyomatékkulcs kalibrálási bizonyítványa! Na, azért lássuk be, mi a fontosabb? Mancika pedig kéjesen mosolyog, mert logika az itt sincs.
Lépjünk át a munkavédelem ingoványos vizeire. Kell „munkavédelmi kockázatértékelés”, veszélyes anyagok kockázatbecslése, egy nagy adag tábla, piktogram, sárga-fekete csík, egyéni védőeszköz juttatási rend, munkavédelmi oktatás, használaton kívül lefedett vagy lekerített akna, még egy halom értelmetlen dolog. Kell még természetesen mindenről és mindenről is jegyzőkönyv, ezek többsége nem azért szükséges, mert haszna van, hanem azért, mert egy munkavédelmi ellenőrzésnél az ellenőr (aki Mancika unokaöccse persze) kéri.
Tűz üt ki? Az nem lehet!
Hiszen van tűzvédelmi szabályzatunk! A viccet félretéve talán ez az egy rész az, aminek tényleg van értelme. Kellenek menekülési útvonalak, az említett tűzvédelmi szabályzat, és még jópár dolog, amit a hely adottságai alapján tud meghatározni egy szakértő (ő rendelkezik valós, és hasznos szakmai tudással, és valós munkát is végez, úgyhogy semmi köze Mancikához).
Ne felejtsd el a tűzoltó készüléket. Ezek számát a szakértő majd megadja, de évente el kell vinned majd őket felülvizsgálatra. Ennek sincs sok értelme, de legalább nem túl drága, nagyjából 3000 forint darabonként.
Mancikának nem indul
Mikor olvassátok a híreket, hogy milyen gonosz, adócsaló autószerelő gazembert fogtak a hatóságok, aki nem adott nyugtát, nem jogtiszta szoftverek voltak a gépén, sőt, még a fiókban lévő Snickers csoki minőségmegőrzési ideje is lejárt két napja, kérlek jusson eszetekbe minden egyes tétel, amin eddig átmentünk, és gondolkozzatok el azon, hogy annak az embernek volt-e valaha is választása! Volt-e akár a leghalványabb esélye is arra, hogy legálisan csinálja azt, amit csinál.
Vagy amikor megkapjátok a számlát egy szervizben, amin szerepel egy több mint 20 ezer forintos rezsiórabér, akkor gondoljátok el, hogy abból a béren kívül még mi mindent kell kifizetni: a kalibrálásokat, felülvizsgálatokat, hitelesítéseket, és ne legyünk álszentek, a „révész bérét” is, hiszen tudjuk: ha meg akarnak büntetni, akkor meg is fognak, ha be akarnak záratni, akkor be is fognak.
Aztán egy napon, mikor az összes autószervizt bezáratták, az összes szakember meghalt már vagy külföldre menekült, Mancikának nem fog indulni az autója. Megpróbál telefonálgatni, de rájön, hogy nincs kihez fordulni. Akkor majd eszébe jut a szent mondat a jogi állásfoglalásainak végén, és leszegett fejjel elindul a buszmegálló felé.
A “vélemény” címkével ellátott cikkek publicisztikák, azaz kizárólag a szerző véleményét tükrözik,
ám ez az írás annyiban képez kivételt, hogy valós tényeken és hatályos jogszabályokon alapul.