Ha arra gondolsz, hogy van egy nagyobb garázsod, amiben talán még egy akna is akad, vagy neadj’ Isten egy csápos emelő is beférne, és itt nyitnál egy kis műhelyt, gyorsan felejtsd el, nincs esélyed. Így is, úgy is: vár az éhhalál, vagy a 40 évesen bekapott szívinfaktus, ami egy márkaszervíz olajos műgyanta padlójára dönt majd le.
Felelősség? Kizárt!
Az alapfelállás ma Magyarországon az, hogy semmilyen hivatalnok nem vállal felelősséget semmiért, és ha segítségért fordulsz hozzájuk, akkor széttárják a karjaikat, és mosolyogva közlik azt, hogy ők ugyan szeretnének segíteni, de sajnos nincs rá lehetőség. Szeretnének… hát persze, nyilván. A legjellemzőbb kórképe ennek a köz- vagy épp államigazgatásnak nevezett „szakmának” az, hogy ha még esetleg ki is tudsz préselni bárkiből egy jogi állásfoglalást, akkor annak a végén tuti, hogy szerepelni fog valami ilyesmi: „tájékoztatásom jogi eljárásban nem használható fel, nem hivatkozható” vagy hogy „kérem tájékoztatásom szíves elfogadását mely nem képezi jogi álláspont alátámasztását.” Akkor miért küldöd? Esténként ezt olvassam fel esti mese helyett? Kedves Mancika, ott a hivatali asztalnál: vállalj felelősséget azért, amit leírsz!
Készülj fel arra, hogy meg fognak büntetni. Akármennyire körüljárod a dolgokat, akármennyire tájékozott vagy, meg fognak büntetni. Hiába kérsz tájékoztatást, mert ha esetleg netalántán kapsz is valamit, akkor is, ott lesz a végén a szent mondat, ami minden felelősséget kizár. Tudom, kedves kolléga, ez neked furcsa, mert ha szétesik egy kettőstömegű, amit két hónappal azelőtt tettél be, akkor neked felelősséget kell vállalnod a munkádért, és ingyen ki kell cserélned, sőt, ha rosszul rakod össze a féket, akkor bizony te fogod leülni a hűvösön a „hivatás körében elkövetett gondatlant”. Persze mindez igaz bármelyik becsületes szakmára. De Mancika, na, ő aztán sérthetetlen, mert őt védi a levél végén szereplő szent mondat.
Mégis megpróbálod a lehetetlent?
Mindenekelőtt fel kell lapoznod egy jogszabályt, ez lesz a Bibliád, ezzel fogsz kelni és feküdni, de ne örülj, ebben is csak a legfontosabb dolgok szerepelnek, korántsem minden. Ez pedig a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990 KHVM rendelet.
Személyi feltételek, azaz milyen papírjaid kell, hogy legyenek
Ha csak segélyszolgálatként akarsz működni (erre még majd visszatérek lentebb részletesen), akkor kell egy autószerelő szakmai képesítés (általában szakmunkás bizonyítvány) és 5 év igazolt (!!!) szakmai tapasztalat, vagy mestervizsga, amihez szintén kell 5 év igazolt szakmai tapasztalat, úgyhogy ilyen esetben tökmindegy.
Ha egy fix telephelyen működő szervizt akarsz csinálni, akkor 5 fős létszámig kell egy irányító személy. Igen, ha egyedül vagy, akkor is kell egy irányító személy, ebben az esetben te fogod irányítani saját magadat. Az irányító személynek kell, hogy legyen mestervizsgája.
6-20 fős létszámig szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkezni. Felmerül – talán jogosan a kérdés – hogy ha valakinek középfokú szakirányúja van, több mint öt év tapasztalattal, akkor irányíthatja-e saját magát egy egy fős autószervizben? A kérdést feltettem a Pest Megyei Kormányhivatal megfelelő szakigazgatási szervének, akik a végzettséget igazoló papírjaim bekérése, és jó sok nap átfutási idő után végül úgy tájékoztattak, hogy igen, lehetséges. De persze a levél végén ott volt a szent mondat, ami miatt az egész alig ér többet, mintha a sarki dohánybolt paplanszájú, szőke eladócsajszijától kérdeztem volna meg mindezt.
De persze ez még nem elég. Ha meg is akarod emelni a kocsit – és lássuk be, hogy ez elég gyakran szükséges – akkor kell egy emelőgép kezelő OKJ-s papír is. De persze ez csak az emelésre igaz, ahhoz, hogy tudd is, hogy hol kell megemelni a kocsit, ahhoz kell egy teherkötöző vizsga is.
Vagy az is lehet, hogy mindez nem kell, mert öt évvel ezelőtt az Autótechnika című (egyébként kiváló forrás, ajánlom mindenkinek) folyóiratban megjelent egy cikk egy munkavédelmi szakmérnök és emelőgép műszaki szakértő tollából, ami minimum véleményessé teszi, hogy kellenek-e ezek a papírok. Persze azóta sok víz lefolyt a könnycsatornáimon, és sok minden változhatott. Arra a példa azonban mindenképpen jó, hogy alátámassza a feltevést: ha meg akarnak büntetni, akkor meg is fognak: van mestervizsga? Van. Akkor van emelőgépkezelői OKJ? Van. Akkor van teherkötözői képzettség? Őőőő… Na ugye! Már repülhet is a bünti.
Dologi feltételek, azaz műhelyépület, szerszámok, miegyéb
Telepengedély? Neeeem, az túl egyszerű lenne.
Kezdjük a műhely helyével. Ez a legkacinfántosabb, ugyanis, ha ilyesmit akarsz nyitni, akkor azt be kell jelenteni a KPM utódszervezetének, a területileg illetékes kormányhivatal szakigazgatási szervének (a továbbiakban csak „szakig szervként” fogok hivatkozni rá, így egyszerűbb), és ezzel párhuzamosan a település jegyzőjének is. Közkeletű tévedés, hogy telephely-engedélyt kell kérni, nem kell, mert akkor nem tudnának megbüntetni, így meg igen. Ugyanis, ha telepengedély kellene, akkor a folyamat a következő lenne: Jegyzőnek beadod a kérelmet -> jegyzőbácsi/-néni elküldi ezt a szakig szervnek -> szakig szerv kijön ellenőrizni, megállapítja, hogy eggyel több szőrszál nő a bal szemöldöködben, mint kellene (természetesen ide bármi egyéb indok behelyettesíthető), ezért nem nyithatsz autószervizt -> a jegyző megtagadja a telepengedélyt, és kész. De hol lesz itt pénz?
Ámde, ha a tevékenység a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013 kormányrendelet alapján nem engedély-, csak bejelentés köteles, máris más a leányzó fekvése. Ilyenkor a folyamat így módosul: Megnyitod a műhelyt -> a megfelelő űrlapon kéred a jegyzőt, hogy vegyen nyilvántartásba -> a jegyző szól a szakig szervnek, akik 30 napon belül kijönnek megb… elnézést, elgépeltem, szóval kijönnek ellenőrizni, megállapítják, hogy az akna veszélyes helyként való megjelölése nem jó, mert a csíkok nem elég sárgák (természetesen ide is bármi egyéb indok behelyettesíthető), ezért a dantei pokol legmélyebb bugyraiban fogsz párolódni az örökkévalóságig, vagy még talán egy kicsit tovább is, és persze mellékesen nem üzemeltethetsz tovább ilyen fertőben autószervizt. Ja, és mivel egy működő szervizről beszélünk, jól meg is büntethetnek.
Az technikai kérdés, hogy valóban megbüntetnek-e, vagy csak kapsz egy ejnye-bejnyét, a lényeg, hogy kedves állampolgár, egészen kicsi pondrónak érezd magad közben és utána is még egy jó darabig, akinek az állam szívességet tesz, hogy életben hagyja egyáltalán (még egy darabig). Persze a műhelyt bezárják, a jegyző töröl a nyilvántartásból, és kezdheted az egészet elölről, közben pedig nem tudsz dolgozni, és jön a leadben már emlegetett éhhalál.
Persze már akkor is szerencséd van, ha egyáltalán eljutsz addig, hogy a jegyző megkeresse a szakig szervet, és nem kaszál el egyből, mert biz’ erre is lehetősége van. Ha ugyanis a műhelyed lakóövezetben van, és a helyi építési szabályzat megtiltja, hogy ott ipari tevékenységet végezzenek, akkor állhatsz te a fejed tetejére is, bizonygathatod napestig, hogy az autószerviz nem ipari tevékenység, hanem szolgáltatás, akkor sem fogsz előbbre jutni. Persze meg lehet próbálni fellebbezni, bíróságra menni, de ezek nagy valószínűséggel csak az idő elhúzására jók.
Segélyszolgálat a menekülőút? Dehogy!
OK, tegyük fel, hogy nem akarsz éhen halni, de nem akarsz még egy olyan élményt sem, mikor a nagyfőnök – aki fél évvel azelőtt közölte, hogy hosszú távra, minimum 5 évre szeretne felvenni – a COVID-ra hivatkozva kirúg, a gazdasági mentőcsomagot meg sem várva. Ez érthető, szeretnél saját magadnak dolgozni, még akkor is, ha ennek az az ára, hogy csontig hatoló hidegben, a sáros aszfalton tapicskolva cserélsz kereket az M7-es leállósávjában a dübörgő kamionoktól fél méterre.
Szóval mozgó járműjavító szolgálatot akarsz üzemeltetni. Ehhez az kell, hogy legyen egy autód, amiben benne vannak a szerszámok, pár fontosabb alkatrész, és ez lesz a te munkaeszközöd. Ez az autó bárhol parkolhat, nyilván a legkézenfekvőbb, hogy az udvarodban vagy a garázsodban. De nem! Mert ami logikus vagy épp kézenfekvő, azt nem szereti Mancika!
Ha elindítod a vállalkozásodat, akkor annak kell ugyanis egy székhely. Mivel nem mindenki Donald Trump, ezért az embereknek általában egy ingatlan áll a rendelkezésükre, az úgynevezett házuk vagy lakásuk, ez lesz a székhely. A házaknak vagy lakásoknak viszont van egy olyan rossz szokásuk, hogy általában úgynevezett „lakóövezetben” vannak, hiszen lakni lakóövezetben szokás.
A Gépjárműjavítás és -karbantartás tevékenység viszont lakóövezetben nem végezhető. Hiába bizonygatod a jegyzőnek, hogy nem ott fogsz dolgozni, hanem az M7-es leállósávjában, ő majd a helyi építési szabályzatra fog mutogatni, széttárja a karjait, és közli, hogy ugyan szeretne segíteni, de ez szerinte nem is bejelentés-köteles tevékenység. Akkor te megjegyzed, hogy a szakig szerv szerint meg igen, úgyhogy, ha szerinte nem, akkor legyen kedves ezt egy hivatalos, pecsétes papírra is leírni, hogy ha a szakig szerv kijön ellenőrizni, akkor alá tudd támasztani, hogy miért nem teljesítetted a szerintük kötelező bejelentést. A jegyző pedig ezt meg fogja tagadni, mert ő ilyet nem ad ki. Hogy miért, az rejtély.
Utolsó szalmaszálként belekapaszkodsz abba, hogy a helyi építési szabályzatban van egy olyan kitétel, hogy „kézműipari tevékenység” végezhető lakóövezetben is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyik elnökségi ajánlása szerint pedig a gépjárműjavítás kézműipari tevékenységnek számít. A válasz csak annyi, hogy az autószerelés biztos nem kézműipari tevékenység. A kérdésedre, hogy akkor mi minősül jogilag kézműiparnak, csak egy újabb széttárt kar a válasz, és egy példa, hogy pár hónappal ezelőtt is akartak itt, nem messze nyitni egy gumisműhelyt, de ő nem engedélyezte, és eztán a másodfok, a kormányhivatal is elkaszálta. Az utolsó szalmaszál elszakad, te pedig lezuhansz a mélybe. Zuhanás közben még beléd is rúg egy szolidat, úgy gyomortájékra azzal, hogy szerinte kellene valahol bérelni egy helyet, ahol lehet ilyen tevékenységet végezni, bár tudja „hogy ez némileg megnöveli a költségeket”. Némileg. Pár százezerrel havonta.
Természetesen a fentiek csak egy elképzelt településen estek meg, egy elképzelt szituációban, a valósággal való bármilyen egyezőség csakis a véletlen műve lehet.
A cikk folytatódik, kattints ide! –>>
