Ha az első kilométereken agyig taposod a féket, akkor tönkreteszed a zsír új féktárcsádat, ez szinte borítékolható. De akkor mi a helyes magatartás?
Új fékbetetét és féktárcsa, ilyenkor természetes, hogy az első néhány kilométeren nem igazán fog, azt szokták mondani, hogy még be kell kopnia. Ez nagyjából igaz is, és sokan úgy vannak vele, hogy „ha kopnia kell, hát kopjon”, és kettesben, agyig nyomott gázzal és fékkel közlekednek egy hosszabb-rövidebb szakaszon. Na, ennél nagyobb ostobaságot nem is csinálhatnának.
Az tény, hogy a fékbetéteknek és a féktárcsának össze kell kopnia, de tudni kell azt is, hogy a féktárcsa, ha a felrakás után hirtelen nagy hősokkot kap, akkor az bizony hajlamos eldeformálódni. A jelenség nem túl régi, mindössze 10-20 éve tapasztalható, és féktárcsa márkától és minőségtől függően eltérő mértékben. Régebben – legalábbis a magukat tájékozottnak valló öreg szakik véleménye szerint – a féktárcsákat még a csomagolás előtt hőkezelésnek vetették alá, ez manapság már többnyire kimarad. Fene tudja tényleg így van-e, de végülis tudjuk: #régenmindenjobbvolt.
Az automata váltósok még nagyobb veszélyben vannak, ott ugyanis, ha egy sima közlekedési lámpánál megállnak, akkor is nyomva kell tartaniuk a féket, hacsak nem akarják minduntalan kirakosgatni P-be a váltót. Ha viszont a felmelegedett féktárcsa egy szakasza a fékbetétek szorításában marad, akkor az a szakasz lényegesen lassabban hűl le, és az eltérő hőmérsékletek miatt már elő is álltak az optimális körülmények a vetemedésre.
De akkor mi a helyes magatartás?
A bekoptatás helyes módszerének alkalmazásával sok tízezer forintot, és némi fejvakarást spórolhatunk meg magunknak. A módszer arra épít, hogy a tárcsát gyakorlatilag mi magunk hőkezeljük, menet közben. Egy elhagyatott útszakaszon (ami a lehető legközelebb van ahhoz a helyhez, ahol a tárcsát cserélték) a következőt kell tenni:
1., Felgyorsítunk 80-ra, majd finoman fékezünk 40-ig, és semmi esetre sem állunk meg. Ekkor 40 km/h-nál bőven van lehetősége a tárcsának egyenletesen hűlni.
2., Visszagyorsítunk 80-ra, majd erőteljesebb fékezéssel lassítunk 40-re.
3., Ismét 80, de most finom fékezéssel 20-ig megyünk le.
4., Ismét 80, és végül erős fékezéssel megyünk le 20-ig, de még ekkor sem állunk meg. Sőt, ha lehet még gyorsítsunk is vissza egy kicsit, az optimális hűtés érdekében.
Mindez általában elegendő az összekoptatáshoz, és – mivel van lehetősége a tárcsának egyenletesen visszahűlni – a vetemedés is elkerülhető.
Nyilván nincs minden autószerviz közvetlen szomszédságában olyan út, ahol ez a procedúra zavarás nélkül végrehajtható. Így amíg az elhagyatott útig kiérünk, addig törekedjünk arra, hogy a lehető legfinomabban fékezzünk. Ha meg kell állni, akkor amint lehet engedjük el a féket. Ha egy lejtő miatt tartani kell a kocsit, akkor az a megfelelő módszer, hogy megállunk, majd szinte azonnal előrébb vagy hátrébb gurulunk még kb. 20 centit, azát pár másodperc múlva ismét 20 centi, és így tovább. Így tartósan nem marad egyik szakasza sem a tárcsának a betétek alatt.
Ugyanez vonatkozik az automatásokra is. Náluk még a bekoptatási procedúra után is, pár száz km erejéig érdemes ugyanígy eljárni: megáll, 20 centi gurulás előre, megáll, és így tovább.
Kapcsolódó anyagok:
Vajon jó még a féktárcsa? Mérjük meg!
Fékfolyadék csere: Ford Focus mk2 2.0 benzin