Utánfutó vontatás: mivel mekkorát?

Valami nagyon nehéz dolgot akarsz elvinni A-ból B-be? Hajót, trélert, lakókocsit akarsz magad után ráncigálni? Nos, nem lesz könnyű dolgod, de most legalább arra meg fogod találni a választ, hogy mivel mekkora utánfutót húzhatsz, mik a pótkocsi vontatás szabályai.

 

Kézenfekvő, hogy ha valami nehéz elszállítása szükséges, akkor azt fel kell tenni egy teherautóra, és ennyi. A gond annyi, hogy ehhez minimum egy C1-es jogosítvány kell, ami drága, és elég sokáig tart, mire megszerzed. Meg persze nem mellékesen egy teherautó.

Ugorjunk is gyorsan a következő lehetőségre, arra, hogy a vonóhorogra akasztjuk, és elráncigáljuk. Azt, hogy mekkora és milyen nehéz dolgot lehet elhúzni, elég sok különböző jogszabály adja meg, és sok – akár meglehetősen hiteles – forrás állít komplett baromságokat.

A lényeg pedig nem bonyolult, csak pár alap dolgot kell megérteni hozzá, lássuk sorban:

Járműszerelvény: autó, plusz utánfutó (hivatalosan vontató és vontatmány)

Megengedett legnagyobb össztömeg: az autó vagy a pótkocsi saját tömege, és a maximális terhelés együtt. Be van jegyezve a forgalmiba, és ha ennél többet nyom a kocsid a Közlekedési Hatóság mobil ellenőrzése alkalmával a mérlegen, akkor bajban vagy.

Könnyű pótkocsi: aminek a megengedett legnagyobb össztömege 750 kg alatt van.

Nehéz pótkocsi: amié pedig 750 kg felett van.

Ráfutófék: guglizz rá, egyszerűbb, mint most és itt elmagyarázni.

Félpótkocsi: gyakorlatilag a nyerges vontatók (azaz a klasszikus értelembe vett kamionok) pótkocsija.

A szabályok tehát:

1., A B kategóriás jogsi szabálya

Ha B kategóriás jogsid van, akkor nem vezethetsz semmit, aminek a megengedett legnagyobb össztömege 3,5 tonna felett van. (Ez a járműszerelvényre vonatkozik, azaz egybe kell számolni az autót és az utánfutót) Plusz megkötés, hogy a pótkocsi (a jogalkotó nem ismeri az „utánfutó” fogalmát, ő „pótkocsifixált”) megengedett legnagyobb össztömege nem lehet több, mint vontató autó saját tömege. Ez tehát a JOGSIRA vonatkozik, nem az autóra, az, hogy az autó mit bír el, egy másik kérdés, azt egy kicsivel lentebb találod.

A 3500 kilós főszabály alól egy kivétel van csak, ha a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű kocsid után akasztasz egy könnyű pótkocsit, ekkor elmehetsz 4 250 kg-ig, de egy grammal sem tovább. Nyilván ez utóbbi kivétel a 9 személyes mikrobusszal egész Európát átszelő vállalkozóknak jön jól, akik így az utasok csomagjait be tudják tenni egy kis ponyvás utánfutóba, majd 80 km/h-val végigcammoghatnak a kontinensen. Elvileg. Mármint elvileg 80-nal, mivel…

[326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, 1. melléklet]

2., Sebesség

Lakókocsi autópályánBármilyen utánfutót húzol, a maximális megengedett sebesség ugyanannyi, mint a kamionoké, azaz 80 km/h autópályán, 70 km/h autóúton és lakott területen kívül, lakott területen pedig ugyanúgy 50, mint minden mással. Ha esetleg egy autóúton 100-as tábla van kitéve, az se tévesszen meg, nem neked szól, te ugyanúgy csak 70-nel mehetsz. Persze már hallom is a háttérben a károgókat: „kamion 80-nal? Azok minimum 100-zal mennek!” Nos, nem, csak amíg a te órád az átlagosan 5 %-kal túlmér, az övéké a tachográf illesztés miatt halálpontos. Persze ez csak 84 km / h-t jelentene, a pályán pedig sokszor látni 96-tal menő szerelvényeket, és ez a 96 – micsoda véletlen – pont 20 %-kal több a 80-nál. Ez persze csak véletlen lehet…

[1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 26. § (1) b)]

3., A B+E jogsi szabálya

Ez egy fura, de nagyon hasznos kis kategória, igazából két – meglehetősen fontos – paraméterben tér el a B kategóriától: a járműszerelvény tömege meghaladhatja a 3500 kg-ot, illetve a pótkocsi össztömege meghaladhatja a vontató önsúlyát. Tehát egy max. 3500 kilós össztömegű autóval húzhatunk egy max. 3500 kilós utánfutót.

[326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet, 1. melléklet]

4., Vissza a tömegekhez

utánfutóNa, ez az a pont, ahol a legtöbben elvesznek (a tömegben 😊), itt a legfontosabb, hogy tisztába tegyük a dolgokat. Fontos, hogy itt a JÁRMŰ dolgait tárgyaljuk, nem a jogosítványét, azt már fentebb kiveséztük. Annyi megjegyzést azért teszek, hogy nyilvánvalóan, ha a jármű a forgalmi adatai alapján el tud húzni akár egy fél falut, de neked csak B kategóriás jogsid van, akkor te bizony sajnos csak annyit húzhatsz, ami belefér a B kat-ba. Ugyanez fordítva is igaz, azaz attól, hogy a BE kategóriád megvan, attól még nem kötheted a SMART-od után az Eötvös cirkusz összes pótkocsiját, hiszen az autó vontatási adatai ezt nem teszik lehetővé.

Tehát, lássuk a legnagyobb, legjellemzőbb tévedéseket:

– „az utánfutó össztömege nem lehet több, mint az azt vontató autó önsúlya”: tévedés. Ez a B-s jogsi szabálya, BE-vel ez meghaladható, és egyébként sem a járműre, hanem a vezetőre (illetve annak jogsijára) vonatkozik a korlátozás.

– „az utánfutó össztömege nem lehet több, mint a vontató autóé”: tévedés (legalábbis a legtöbb esetben). Mindjárt elmagyarázom miért.

– „a ráfutófékes utánfutó össztömege nem lehet több, mint a vontató személyautó össztömegének a ¾-e”: tévedés (legalábbis a legtöbbször).

Az utóbbi két pontban az a vicces, hogy a vonatkozó jogszabály, a 6/1990. KöHÉM rendelet 21. §-a szinte szó szerint tartalmazza ezeket, meg még sok más érdekességet is, mint például:

„(2) A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt

a) személygépkocsi össztömegét,

b) autóbusz össztömegének a felét,

c) tehergépkocsi össztömegének az 1,4-szeresét,

d) vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét”

vagy

„(3) Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lasssú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a felét.

(4) Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.”

CSAKHOGY

a soron következő, 22. § (2) bekezdése így rendelkezik:

„Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezőena 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával – kell megállapítani.”

A típusjóváhagyás során meghatározott érték vonatkozik az adott típus által vontatható pótkocsi (utánfutó) maximális tömegére, feltéve, hogy a felszerelt vonóhorog ezt el is bírja. Ha nincs európai típusjóváhagyás, akkor kell figyelembe venni a fenti, 21. §-ban szereplő kitételeket. Az első hazai műszaki vizsgán a vizsgabiztos pedig fogja tudni, hogy

– van-e európai típusjóváhagyás

– nagyobb (vagy azonos) teherbírású-e a horog, mint a típusjóváhagyásban szereplő érték

Ha minden jól megy, akkor a vizsgabiztos a megfelelő értéket fogja beírni a jármű műszaki adatlapjába, ami alapján majd a Népnemzeti Ormányablakban Icuka kinyomtatja nekünk a forgalmi engedélyt.

Tehát a legfontosabb, hogy ha tudni akarjuk, hogy az autó mennyit tud húzni, akkor a forgalmit kell megnézni, semmi mást.

5., A méret is lényeg

Ha már tudjuk, hogy milyen súlyt húzhatunk, akkor nézzük meg, mekkora a maximális méret: személyautó pótkocsija maximum 3 méter magas lehet (rakománnyal együtt értve), bármilyen egyéb jármű pedig maximum 4 méter. A szélesség maximum 2 méter 55 centi, kivéve a hűtőkamionokat, ahol ez kőkemény 5 centivel több. A közúti űrszelvény (vasútfetisiszták előnyben, ők tuti ismerik ezt a szót) tehát 4 x 2,6 méteres, és fontos, hogy a szélességbe nem számít bele például a tükör és egyéb, a rendeletben felsorolt „elhajló részek”. FONTOS: a szélességkorlátozásos KRESZ tábla viszont nagyon is figyelembe veszi ezeket, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha Németországban (ott dívik ez a szép népszokás főként) a rendőr egy szélességkorlátozásos, autópálya-felújításos, sávelhúzásos, belső sávban X5-ös BMW-vel előzéses szakasz után megkér, hogy a két első ablakot húzzuk le, és áttol egy centiméterszalagot az orrunk előtt, a jobb tükör külső szélétől a bal tükör külső széléig.

Mini utánfutó
A zöldségesrekesz szállító azért általában ennél kevésbé dizájnos (Forrás: Christofer Carfi, Flicker.com)

A hosszúságok kicsit bonyolultabbak: maga a gépjármű (de szép szó…) nem lehet hosszabb 12 méternél, kivéve a max. két tengelyes buszt, ami 13,5, a kettőnél több tengelyes buszt, ami 15 méter lehet, és persze a csuklós buszt, ami pedig 18,75. A nyerges vontató és a félpótkocsi kombinációja maximum 16,5 méter, amiből 14,04 méter lehet félpótkocsi. A lényeg viszont most jön: gépkocsi plusz pótkocsi egyenlő max. 18,75 méter!

Ennél viccesebb a következő rendelkezés, amit szó szerint idézek: „A gépkocsi hátsó tengelye és az általa vontatott pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb 3,00 méternél.” Azért kíváncsi vagyok, hogy ez hogy jön ki mondjuk egy régi Swift és a „telekrőlalmásrekeszthazahuroló” miniatűr utánfutó kombinációjában. Tuti van rá valami kivétel, de most nincs kedvem megkeresni…

[6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, 5. §]

6., Ha lóg, az nem jó, ha túllóg, az meg pláne

A legfontosabb szabály az, hogy a pótkocsiról, utánfutóról hátrafelé nem lóghat le semmi. Előre igen, maximum 2 métert, vagy a rakfelület hosszának felét (amelyik kisebb), de itt azért nem árt figyelni arra, hogy szállított zártszelvény ne kopogtasson be a hátsó ablakon, és arra is, hogy egy élesebb kanyarban ne nyársalja fel a járdán haladó Mari nénit, aki éppen az idősek idősávjában próbálja a napi bevásárlást foganatosítani.

Méretszabály-sértés
A 2,5 méteres szélesség jócskán túllépve. (Forrás: Police.hu)

Oldalra is lelóghat bármi, úgy, hogy a teljes szélesség ne legyen több, mint 2,5 méter, és persze az sem árt, ha a külső tükörben látunk valamit tőle hátrafelé.

A túllógó részeket „legalább 40 x 40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. Tehát nem láthatósági mellénnyel, koszos atlétatrikóval vagy az asszony piros tangájával, hanem 40 x 40 centis zászlóval vagy táblával, adott esetben lámpákkal. Ez alól kivétel az oldalra kilógó cuccnál az az eset, amikor az egy oldalra kilógás kevesebb mint 40 centi.

7., A menetíró anomália

Menetíró

Rossz hír: amennyiben a járműszerelvény össztömege meghaladja a 3500 kg-ot, akkor menetíró készüléket, azaz emberi nyelven tachográfot kell bele szerelni, és be kell vele tartani a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat. Jó hír: személyautóba nem kell, azaz pontosabban a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 92. § (2) bekezdés szerint „csak” az M2, M3 és az N kategóriába sorolt járművekbe kell szerelni tachográfot. Aki esetleg fejből azonnal nem tudja felmondani, mint egyszeri ötödikes a János Vitézt, hogy melyik kategória mit jelent, annak itt a megfejtés:

  • M1 kategória: Személyszállításra használt járművek, amelyek a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkeznek.
  • M2 kategória: Személyszállításra használt járművek, amelyek a vezetőülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel és 5 tonnát meg nem haladó legnagyobb tömeggel rendelkeznek.
  • M3 kategória: Személyszállításra használt járművek, amelyek a vezetőülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel és 5 tonnát meghaladó legnagyobb tömeggel rendelkeznek.
  • N kategória: Árufuvarozásra használt és legalább négy kerékkel, illetve három kerékkel és 1 tonnát meghaladó legnagyobb tömeggel rendelkező járművek.

Ha tehát kisteherautóval (vagy adott esetben egy pick-uppal) szeretnénk nehéz dolgokat húzni, akkor bizony beszívtuk, tachográf kell, amit egy 12 V-os rendszerű autóba nem egyszerű beépíteni, de legalább jó drága is.

A manapság modernnek tekintett digitális tachográfok a ’90-es évek közepén-végén terjedtek el, és lényeges változás, fejlődés azóta sem történt velük kapcsolatban. Az, hogy a GPS és a mobilnet kapcsolat felfedezése óta mi a túró szükség van egy kőkori rendszer alkalmazására, arra csak az lehet a válasz, hogy valakik nagyon sokat keresnek ebből, vagy éppen nagyon lusták. És most nem, vagy nem csak a hazai jogalkotókra, és hatóságokra, hanem az egész Európai kontinens vezetésére is gondolok.

Kivételek, és részletszabályok azonban vannak, így, ha valakit a tachográf érint, annak a rendelet mellett ajánlom figyelmébe az alábbi cikkeket is:

http://fuvarlevel.hu/sajat-szamlas-tachograf/

http://www.tachografoktatas.hu/images/uploaded/File/Mentessegek%281%29.pdf

Végezetül

Persze az sem mindegy, hogy a fenti szabályok betartása mellett milyen autóval lehet milyen utánfutót vontatni. Konkrét tippeket nemsokára itt az oldalunkon is találhattok majd, egy már készülő, következő cikkben.

, , , , , , , , , , , , , , ,