Mivel húzzak?

Mármint nem dél felé, mint a vadlibák, hanem utánfutót, amiben lehet ember, ló, amin utazhat hajó vagy éppen autó. Pár kiragadott példa, pár használható típusról.

Előző cikkemben már kitárgyaltam, hogy mik a pótkocsik vontatásának szabályai, most pedig átböngészem, hogy mik lehetnek azok az autótípusok, amik alkalmasak egy-egy nehezebb vontatmány elhúzására.

Hogy keressünk?

Sima B jogsival arra kell figyelni, hogy az utánfutó össztömege ne legyen több, mint az autó saját tömege, és az egész hóbelevanc megengedett legnagyobb össztömege ne nyomjon többet, mint 3,5 tonna. B+E-vel ilyen gond nincs, ott gyakorlatilag csak a vontatható maximális tömeget kell figyelni.

Alap B jogsival tehát kézenfekvő megoldás, hogy keresel egy olyan kocsit, ami üresen több mint 1,5 tonna, és a maximális tömege nem több, mint 2 tonna, és akkor erre fel lehet akasztani egy 1,5 tonnás utánfutót. Elvileg. Szép elképzelés, a gyakorlatban azonban még azt is meg kell nézni, hogy a gyártó mekkora súlyú futó húzását teszi lehetővé az európai típusbizonyítványban. Na, itt kezdődnek a gondok, ugyanis erre semmilyen hivatalos, szabadon elérhető adatbázis nincs. Az egyetlen, nagyjából használható forrás az Autowereld.nl holland használtautó oldal, ahol a bővített keresésnél, a „trekgewicht” mezőben meg lehet adni, hogy mennyi legyen a kilistázott autók minimális és maximális vontathatósági tömege. A probléma az, hogy itt viszont csak az autó saját tömegét lehet megadni, az össztömeget nem. Egyszerre a saját tömeget és az össztömeget a Használtautó.hu tudja, de az meg a vontathatóságot nem teszi kereshetővé.

Ebből következően a rettentő nyökögős módszer a következő: kinézel egy autót az Autowerelden, ami 1500 kg-nál nagyobb saját tömegű (ezt nehezíti, hogy a keresőben valamilyen érthetetlen okból vagy 1450 vagy 1550 kg állítható be, pont 1500 nem) és a vontatási tömege minimum 1250, maximum 1500 kiló (itt már 250 kg-onként ugrik a kereső, rettentő idegesítő), majd, ha kiválasztasz egy szimpatikus típust, akkor annak az össztömegét leellenőrzöd a Használtautón. Vagy persze fordítva, először tömeg ellenőrzés a Használtautón, majd vontathatóság az Autowerelden.

Arra viszont figyelni kell, hogy Hollandiában is vannak ám idióta kereskedők, akik pont letojják, hogy mi szerepel a hirdetésben, csak beírnak valamit. Emiatt akkor érdemes hinned az ott szereplő adatoknak, hogy ha legalább 4-5 különböző hirdetésben is ugyanazt a számot találod. További fontos tényező, hogy a vontathatóságot a motor teljesítménye és nyomatéka is befolyásolja, így egy 1,6-os benzines alapmodell nyilván ebből a szempontból is gyengébb lesz, mint egy 3 literes, turbós csúcskivitel, hiába ugyanaz a típus.

Nem hátrány, ha a verda automata, ugyanis a kuplung hamar szublimálhat egy méretes futót huzigálva, ehhez pedig ha hozzászámítunk még adott esetben egy kettőstömegű lendkereket is, akkor hamar összehozhatod a gazdasági totálkárt. Persze az automata javítása is drága, így nem árt olyat kifogni, amiben rendszeresen cseréltek váltóolajat és szűrőt.

B+E kategória nélkül

Lássunk pár 1 millió forint, avagy 3000 EUR alatti típust, csak hogy bemutassam a gyakorlatban a számítási módszert. Van belőlük bőven, úgyhogy maradjunk az ábécésorrendnél. Itt van például az Alfa 156, amelyikből gyakorlatilag minden második az 1.9 JTD olajkályhát hordozza. Saját tömege 1510 kg, össztömege 1930 kg (eddig oké), vontathatósága pedig 1450 kg, azaz összesen 3380. Egész jó, és további előnye, hogy ha lerobban, akkor „FrédiBéni” módszerrel lábbal hazahajthatjuk magunkat a kirohadt padlólemez hűlt helyén át. Az utód 159-es sem rossz, itt az 1.9 JTD saját tömege 1535 kg, össztömege 2055 kg, vontathatósága pedig 1500 kiló. Így itt csak arra kell figyelni, hogy találjunk egy olyan futót, aminek az össztömege max. 1445 kg (3500 – 2055 = 1445). Nem, nem 1450, mert olyan még talán lenne valahol a világon.

Nos, nyilván nem sorolom fel az összes típust, az összes motorkombinációval, keresgessen mindenki kedvére.

B+E-vel

Itt két dologból indulhatunk ki, vagy a maximalizmustól hajtva a lehető legnagyobb vontathatósággal bíró típust keressük, vagy pedig a valós szükségletet vesszük alapul. Kezdjük az első, kategóriával.

Az „all-in”

Ha 3000 kg feletti vontathatósággal, és 3000 EUR alatti vételárral keresünk, akkor bizony nem sok találatot kapunk. A földkerekség legjobb vontatója a W163-as ML Merci, amelyik a legtöbb motorváltozattal vígan elránt 3350 kilót. Csakhogy 3000 EUR alatt csak olyan példányokkal találkozhatsz, amelyekben a Föld-Hold távolságon kívül még benne van a Föld-Mars és a Föld-Jupiter is, alvázszámuk olvashatatlan, karosszériájuk pedig minimum két színű, mely kettőből az egyik garantáltan a rozsda.

Bejön a képbe még egy-két csoffadt Ssangyong Rexton, a maga 3,5 tonnás horgával, és kábé ennyi is.

Ugorjunk feljebb egy lépcsőt, 1 és 2 millió magyar pusztai baksis, avagy 3 és 6 ezer EUR közé. Itt tanyázik a legtöbb 163-as ML Merci, azokból is többnyire a 270 CDI dízel. Ezek nem rossz motorok, nagyjából örök élet meg egy nap az élettartamuk, ám a karosszéria sajnos azokból az időkből való (ezredforduló környéke), amikor a vízbázisú festékek jöttek, velük együtt pedig valami fura baktérium, ami miatt porrá rohadtak ezek a Mercik (is). Maga a motor megfelelő karbantartás mellett nagyon megbízható, sőt még az automataváltók is jól viselik a terhelést. A gond az, hogy a legtöbb példányt már ezerszer használták nagyos súlyos dolgok vontatására, így a legextrémebb hibák sem elképzelhetetlenek (pl. a komplett karosszéria eltörik), így, ha ilyet keresel, akkor olyat érdemes nézegetni, amin nincs, és nem is volt soha vonóhorog. Persze ekkor még plusz költség a horog felszerelése, de így legalább jobb az esélyed egy megbízhatóbb példány kifogására.

A Rextont is említettem már, ezeknek a gazdái meg vannak győződve arról, hogy a kocsi 270-es CDI motorja és az automataváltója Mercedes, így rendkívül megbízható. Nos, valóban Studtgartból származik a terv, de az, hogy az egység Mercedes gyárban készült, az csak a váltóra igaz, a motort már kicsi, szorgos dél-koreai (vagy rosszabb esetben indiai, még rosszabb esetben orosz) kezek pakolták össze, ráadásul valamelyest módosítottak is az eredeti terveken. A Musso kicsit átfaragott alvázán nyugszik a karosszéria, amit állítólag az Italdesign tervezett, gondolom éjjel 2 és 3 között a portásfülkében. Mondjuk legalább annyira nem ronda, mint a Kyron vagy a Rodius. Mindettől még a Rexton nem rossz, csak a helyén kell kezelni.

Ami még szóba kerülhet, az a Kia Sorento, aminek egyes motorváltozatai képesek elhúzni mindent is, feltéve, hogy az a minden belefér 3,5 tonnába. Egészen konkrétan a 170 lovas 2,5 CRDI és a 3,3-as V6-os benzines képes erre.

Az utóbbi még szívócső-befecskendezéses (2009-ben jelent meg a közvetlen befecskendezés), így kokszosodással nem kell számolni, láncos vezérlésű, de hidrotőkét (azaz hidraulikus szelephézag-kiegyelítőt) egy szálat sem tartalmaz. Ennek akkor van jelentősége, ha el szeretnéd gázosítani a motort, mert hirdotőke hiányában minden egyes olajcsere alkalmával állítgatni kell a szelephézagon, míg normális esetben ez csak 60 000 kilométerenként lenne szükséges. Persze nyilván az átlagos magyar példányokon valószínűsíthetően az utolsó, márkaszervizben elvégzett 60 ezres szerviz alkalmával végeztek ilyen „teljesen felesleges” műveletet, azóta se soha, úgyhogy ez bizony egy erős kockázati paraméter minden hidrotőke nélküli motornál. Egyébként magas futásteljesítménynél megjelenik némi olajfogyasztás (micsoda meglepetés…), és nagyjából ennyi bajuk lehet.

A 2.5 CRDI-nél normális esetben nincs különösebb hibajelenség, érdemes 100 000 km-enként az injektorok tömítőgyűrűit lecserélni, és nagyjából ennyi.

2 és 3 millió forint között már csak egy típust emelek ki, a második generációs, azaz W164-es ML Mercit. Ebbe már sajnos nem szerelték a 270 CDI-t, csak a 320-at, ami viszont egyáltalán nem tudja felvenni a versenyt a megbízhatóságban az elődjével. A vontathatósága bőven 3 tonna feletti, és ez már rohadásra sem annyira hajlamos, mint az elődmodell, igaz, jóval fiatalabb is annál.

A racionális

A racionális vásárló vagy, akkor tudod, hogy mit akarsz húzni. Mármint nem tételt a vizsgán, hanem magad mögött, messzire.

Ha lovat,

…akkor valószínűleg szükséged lesz egy terepjáróra, mivel a pacik általában nem a sarki pláza melletti újépítésűben laknak. Teherbírás szempontjából viszont általában nem kell túl nagyot álmodni, mert az átlag lószállító össztömege 2 tonna, vagy kevesebb. Erre megfelelő lehet a már említett Kia Sorento, amely a fentiektől eltérő motor esetén 2,8 tonnát tud húzni. Ha nem fontos a padlólemez épsége, akkor szóba jöhet a szintén 2,8 tonnás Opel Frontera is akár, bár ebből automata váltósat nem egyszerű kifogni.

Ha hajót,

…akkor nagyon számít, hogy mekkora is az a bárka, mivel itt is 2 tonnától 3,5 tonnáig akad bármi. A sólyázáshoz sem árt az összkerékhajtás, főleg, ha kicsit csúszós, algás a sólyapálya, így a kiválasztás lehetőségei nagyjából azonosak a lovas esettel.

A lakókocsinál

Sharan belső: itt a népizenekar helye! Nézd, még a nagybőgő is befér!

…sem kell egy feltétlenül a brutalitás talaján mozognod teherbírás tekintetében, itt még a táncterem méretű alkalmatosságok is kijönnek 2 tonnából. Erre kiváló választás lehet a Ford Galaxy / Seat Alhambra / VW Sharan (mind ugyanaz az autó) trió, amely az 1.9 PD TDI-vel és a 2.8 VR6 benzinessel 2 tonnát elhúz, plusz a 7 darab teljesértékű ülésén elfér egy kisebb népizenekar. A ráncfelvarrás előtti példányok viszont kegyetlenül tudnak rohadni, főleg az íveken és a küszöböknél.

Autót

Szándékosan hagytam a végére az autószállítót. Ez ugyanis közkedvelt és elég bonyolult téma. Itt sem árt tudni, hogy mit akaszt szállítani. Ha csak átlagos autókat, alkalmanként, nem hivatásszerűen, akkor általában ehhez is elég egy 2 tonnás tréler. Ezeknek nagyjából 400 kiló az önsúlya, így 1,6 tonnáig vihetsz vele bármit, ebbe a bármibe pedig a legtöbb hétköznapi autó belefér.

Azt viszont tudnod kell, hogy alsó- vagy oldalkerekest akarsz-e. Az előbbi például magasabb, és mivel 3 méter a maximális magasság rakománnyal együtt ez nem egy utolsó szempont. A rakfelület alatti kerekek szükségszerűen picik, így többet forognak, gyorsabban kopnak, ráadásul általában elég ortopéd méretűek is, így az áruk sem alacsony. Mivel a rakfelület magasan van, ezért elég nagy a rámpaszöge, sokszor még akkor is, ha az egész hóbelevanc megdönthető, így a sportosabb vagy az ültetett tuningautók szállítása nehézkes lehet. Ellenben oldalra le lehet róla lógni, míg az oldalkerekesnél nem igazán, mert ott van ugyebár az a fránya kerék.

Ha az all-in kategóriát vállalod be, akkor abban a forgózsámolyos pótkocsikat találod, de ezekkel is vigyázni kell. Tömegük miatt csak a legnagyobb vontathatósági adattal büszkélkedő autók tudják húzni, a nyomeltérése brutális, így a szűk belvárosi utcákat gyorsan felejtsd el, és nem árt, ha megméred, hogy a vontatóval együtt nem léped-e át a 18,75 méteres megengedett maximumot. Ja, és persze a rendőrök számára olyanok, mint a vörös posztó, és nem is véletlenül: ezekkel lehet legtöbbször találkozni a horrorkaravánoknak is becézett román elvtársak konvojaiban.

Az eddigiek nyilván nem teljesek, az autótípusok kiragadott példák csupán, és nyilván a Grand Cherokee-tól a Ford F150 Raptorig számos mást is felsorolhattam volna még. Az ok, amiért a kishaszonjárművek kimaradtak az, hogy ha ezekre nehézpótot aggatsz, és meghaladod a 3,5 tonnás össztömeget, akkor (kevés kivételtől eltekintve) menetírót, azaz tachográfot kell használni bennük, az pedig szívás, nem is kicsi.

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?